Nyúlbetegségek

A belek mozgásának lelassulása vagy teljes leállása. A nyulak belei nagyon mozgékonyak, amikor azonban a mozgás leáll elzáródást okoz a belekben és az ártalmas baktériumok elszaporodása a vakbélben (caecum) nagy valószínűséggel az állat halálához vezet, ha azt nem kezelik. A bélmozgás lelassulásának a következők a tünetei: étvágytalanság, apró bogyók, folyós vagy zselészerű lágybélsár vagy széklet teljes hiánya. A betegség akkor fordul elő ha az állat nem kap elegendő rostos táplálékot (széna), vizet, vagy abba hagyja az evést (stressz vagy fájdalom következtében).

A fonalférgeknek több fajtája is megtalálható a nyúl belső szerveiben. Ilyen például a Trichostrongylidae - ami a nyúl gyomrában élősködik. A nyulak a féregpeték elfogyasztásával fertőződik meg. A teljes kifejlettséget a féreg a gyomorban éri el. A fertőzöttségnek legtöbbször nincsenek látható jelei, azonban erős fertőzöttség esetén súlycsökkenés tapasztalható. Kezelése: 5 napon keresztül Fenbendazollal. Passalurus ambiguus - a vakbélben és a nagyobb belekben. Ennek a fertőzésnek nincsenek klinikai tünetei még erős fertőzöttség esetén sem. Kezelésre ajánlott Piperazine 2 napig vízben vagy ételben, és 50 ppm fenbendazol 5 napig. A nyulak szervezetébe fertőzött étel vagy ital elfogyasztásával kerül. A nyulak ezen élősködője emberekre ártalmatlan!!! 
Taenia pisiformis, Taenia serialis, Cittotaenia variabilis - a nyulakban gyakran előforduló galandféreg fajták. Ezek a paraziták a vékonyabb belekben, májban vagy izomszövetekben helyezkednek el. Galandféreg fertőzés jele lehet az étvágy csökkenése, letargia, megnövekedett has és bőr alatti duzzanatok. A galandférgek leginkább a féregpetékkel szennyezett fű elfogyasztásával kerülnek a nyúl szervezetében. Leginkább a kutyák ürülékével szennyezett fűvel kerül a nyulak elé.

A bél gyulladásos megbetegedése amit bakteriális fertőzés okoz. A tünetek közé tartozik a székrekedés vagy a hasmenés, lehangoltság, étvágytalanság, fájdalmas vagy felfúvódott has. Tipikusan a nyulak szervezete vízhiányos állapotba kerül, ami legyengíti őket és lelassítja az emésztőrendszerük mozgáskésségét. Feltételezhetően az elsődleges okozója az E.coli baktérium ami a bélhurutot okozza. A mucoid enteritis vagyis a nyálkás bélhurut inkább a fiatal nyulakat betegíti meg.

Egysejtű parazita (Eimeria magna, Eimeria irresidua, Eimeria perforans, és Eimeria media) okozta megbetegedés a nyúl béltraktusában. 
Tünetek: Az egyik elsődleges tünete az erős hasmenés (nyulaknál ez gyakran lágy vagy enyhén folyós széklet formájában jelenik meg). A betegség jelenléte kiszáradáshoz, súlycsökkenéshez, elégtelen súlygyarapodáshoz és májkárosodáshoz vezet. A kokcidiózist a coccidia nevű egysejtű parazita okozza mely egyik nyúlról a másikra rendszerint a nyúltrágyával, szennyezett élelemmel vagy szennyezett alommal terjed. A coccidia mindig jelen van az egészséges nyulak emésztőrendszerében és csak akkor szaporodik el kórosan és okoz betegséget ha az állatokat folyamatos stressz éri, vagy zsúfolt helyen tartják őket.

Kezelés: húsnyulak számára - sulfamerazine 0,02%-os vizes oldata, vagy sulfaquinoxaline 0,05% vizes oldata, vagy 0,03% táplálékba, sulfamethoxine 75 mg/kg BW táplálékba, 3 héten keresztül. Megelőzés: A nyulaknál drótos padozatot kell alkalmazni az ürülék és vizelet lefolyásához az egyik sarokba. Naponta takarítsuk a ketrecek padozatát, hogy a ragadós ürüléket eltávolítsuk, és 1% chlorox oldattal fertőtlenítsünk. A leválasztott fiatal nyuszikat válasszuk külön a felnőttektől.

Mozgás képtelenség ami a bizonyos izomcsoportok mozgásképtelenségétől egészen a teljes bénulásig terjed. Néha öreg nyulak betegségének hívják mert a bénulás gyakoribb az idősödő nyulaknál, de okozhatja a nyulak hátsérülése, gutaütés, rák vagy az e. cuniculi nevezetű parazita.

A nyulak gyakran fertőződnek meg bolhákkal (Ctenocephalides fajokkal), különösen C. felis-el. A fertőzés tünetmentes lehet, de okozhat enyhe szőrhullást. A nyulakat spray vagy por alakú piretrin tartalmú termékekkel. A bolhairtót a mellső részen ne alkalmazzuk mert valószínűsíthető, hogy a szer elhullást okoz. A környezetüket is figyeljük és kezeljük a bolhairtóval.Haemodipsus ventricosis - vérszívó tetű. A fertőzés jele gyengeség, vérszegénység, felborzalt szőr. A fertőzés kézi nagyítóval is jól látható. A tetű peték valamint a felnőtt tetvek megtalálhatók a szőrben. A nyuszikat piretrin tartalmú szerrel kezeljük. Megelőzés: A tetűk teljes életciklusukat a nyulakon töltik ezért könnyű őket lepusztítani. Az elkülönítés a leghatékonyabb módszer a parazita kiirtásának.

A Bordetella bronchiseptica egy apró pálca alakú baktérium. Az átvitele apró kilélegzett cseppecskék formájában és közvetlen érintkezés útján történik. Sok nyúl tünetmentes hordozó és lehet hogy együtt hordozza a Bordetella és a Pasteurella baktériumai. 
Tünetek: - A tünetek hasonlóak a náthához és magábafoglalja a komoly gennyes orrváladékkal és tüsszögéssel járó felsőlégúti fertőzést. Tüdőgyulladás nem gyakran fordul elő.

Kezelés: - Enrofloxian 2,5-5,0 mg/kg 5-7 napon át, oxytetracycline 0,1 mg/ml ivóvízbe adagolva. Tegyük karanténba a kezelésre szoruló beteg állatokat, csökkentsük a stresszt okozó tényezőket.

A bögölylárvák beássák magukat a nyúl húsába és ott táplálkoznak amíg ki nem fejlődnek. Ezek a paraziták a tályoghoz hasonló dudorokat képeznek a nyúl bőrén, csak ha jól megnézzük ezen a dudoron egy apró lyuk van, amin keresztül a lárvák levegőhöz jutnak. Ha sérülés éri ezt a részt a lárvák mérget választanak ki ami végzetes következményekkel járhat a nyúl számára.

Ez egy veleszületett szembetegség. A folyadék abnormális termelődése és eltávolítása az elülső szemkamrából. A klinikai tünetek 2-3 napos korban is már láthatóak, de gyakran 3 vagy 4 hónapos korban jönnek elő. A szaruhártyán csekély homályos folt lassan erősödő homályos folttá változik, és a szemgolyó kidülled, kötőhártya-gyulladás, szaruhártya gyulladás, fekélyesedés, és a szaruhártya repedése a jellemző tünetei. Az érintett egyedeket ki kell szelektálni a tenyészetből.

A betegséget a Trichophyton metagropytes nevezetű mindenütt előforduló talajlakó gombaeredetű organizmus okozza. 
Tünetek: - Kérges, foltos szőrhullás a fejen ami átterjed a mancsokra és más testrészekre is. Gyakoriak a másodlagos felülfertőződések is.

Kezelés: - Helyi kezelés gombaölő készítményekkel - Tresiderm, Iodine, Conofite krém vagy griseofulvin 25 mg/kg vize szuszpenzióban, vagy por alakban 0,375 gm/lb ételben 14 napig. A Griseosulvin kezelést használjuk óvatosan a tenyészállománynál, mivel alkalmazásakor rendellenes magzatfejlődés fordul elő.

Megfékezés: - A fertőzött ketreceket és fészkelő dobozokat 10%-os hidrogén-peroxid oldattal fertőtlenítsük ki.

Megelőzés: - Zárt helységekben fontos a gyakori szellőztetés, mivel így csökkenthető a páratartalom. A nedves részek igen jó táptalajt biztosítanak a gombák elszaporodásának, ezért ha sötétítőket használunk az árnyékoláshoz, akkor azokat hetente egyszer szárítsuk ki. A dermatophytosis emberre átvihető betegség!!!

Ezt a betegséget az egy egysejtű parazita okozza amely az agyat támadja meg és igen komoly betegséget okoz a nyulaknál. A tünetek a következők: a nyak ferdén tartása, hevesen mozgó szemgolyó, körbe-körbe járás, egyensúly elvesztése, földön gurulás, vizelet-visszatartási problémák, a hátsó rész bénulása. Az élősködő mivel az agyat támadja meg gyakran az állat elhullását okozza. Vélhetően a parazita a vizeletben lévő spórákkal kerül be a nyúl szervezetébe miután az megszárad és a porral együtt belélegzi vagy lenyeli, a kinyulak pedig elléskor fertőződnek meg. Gyakran az e.cuniculi úgy van jelen a nyúl szervezetében, hogy tüneteket nem okoz. Nosema cuniculinak is nevezik. Zoonózisok közé tartozik, tehát az emberre is átvihető betegség!!!

Eimeria irresidua, E. magna, E. media, E. perforans nagyon gyakori egysejtű élősködői a nyulak szervezetének, amik a béltraktust fertőzik meg. A fertőzés a lenyelt oocysták elfogyasztásával alakul ki, az azonban általánosan elfogadott tény, hogy a lágybélsár nem tartalmaz fertőző oocystákat. A nyulaknál a fertőzésnek nincsenek tünetei. A súlyosabban fertőzött egyedeknél (rendszerint a fiataloknál) azonban fogyás vagy súlygyarapodás elmaradása előfordulhat. Ha hasmenés lép fel akkor az megszakításokkal erős vizes vérrel vagy nyálkával kevert; az ilyen állatoknál nagyfokú szomjúság figyelhető meg. A paraziták által fertőzött bélrészek hámszövetének sejtjei elhalnak és ez fekélyesedést és a kevert mononukleáris izzadmány felhalmozódását okozhatja. Ezek következtében a bélfalban szabad szemmel láthatók a fehér színű többszörösen károsodott részek. Az elhullás a kiszáradásnak és a másodlagos fertőzéseknek köszönhető. Különösen súlyos elsődleges fertőzés esetén a nyulak azelőtt elpusztulhatnak, hogy a baktérium spórák az ürülékbe kerülnek. Kezelése megegyezik a májkokcidiózisnál említettekével.
Sarcocystis cuniculi - ritka egysejtű parazita ami a szívben és a vázizmokban élősködik. A cysták erős mérget a sarcocystint termelik amit összekapcsolnak az észlelt sántasággal a súlyosan fertőzött egyedekben.Állatokról az emberre is átvihető betegségek közé tartozik (zoonózis)!!!

Giardia duodenalis - Ez egy igen gyakori élősködő ami a vékonybélben élősködik. A súlyosan fertőzött állatoknál hasmenés, súlycsökkenés, kiszáradás, lehangoltság, és alacsony testhőmérséklet fordulhat elő. Gyakrabban látható a nagyon fiatal nyulaknál, leggyakrabban azoknál amelyek állatkereskedésből valók. A paraziták csírái a macska és kutya ürülékkel vihetők át a nyuszikra.

Kezelésére fenbendazole és oxyfenbendazole adása ajánlott, valamint kisegítő kezelésként táplálék-kiegészítők, folyadék adható és néha antibiotikumos kezelést is felírnak. Lakásban tartott nyuszik gondozása simogatása előtt mindig mossunk kezet, ha egyidejűleg tartunk cicát vagy kutyát is a lakásban, mert csírák maradhatnak a kutya vagy macska szőrén. Az élősködő emberre nem veszélyes!!!

Cryptosporidium cuniculus - a nyúl ennek a parazitának a köztes gazdája. A végleges gazdái a macskák. Vigyázzunk, hogy lakásban szabadon engedett nyulunk ne ugorjon bele a macska illemhelyére mert a talpára ragadt csírákkal fertőzött ürülék a lábára, mancsára ragadhat és a tisztálkodással bejut a szervezetébe. A fertőzött nyuszik nem produkálnak tüneteket, és a fertőzés parazitaellenes szerekkel kezelhető.

Apró teremtmények amik a gazdaszervezeten élősködnek. Közéjük tartoznak a protozoák (egysejtű élősködők), bélférgek, bőrélősködők, és a rovarlárvák.

Feltehetően ez egy örökletes rendellenesség, amely abban nyílvánul meg, hogy a hátsó láb(ak) 3-4 hetes korban kimozdulnak a helyükről. Leggyakrabban a jobb hátsó végtag érintett, bár az elváltozás kiterjedhet mindkét végtagra is.

Az emlőgyulladás a tejtermelőj időszakban lévő anyákat érinti és vérfertőzéssé alakulhat át amely viszont gyors elhulláshoz vezet. Általában Staphylococusok okozzák, de rajtuk kívül egyéb baktériumokat is izoláltak már.

Kezdetben az emlőmirígyek begyulladnak, bevörösödnek és megduzzadnak. Később az egész emlő bekékül, erről kapta a nevét is: "kék mell". Az anya étvágytalanná válik, de a vízigénye fokozódik. A láza gyakran 40.5 Celsius-ra felszalad, (normál: 38.3-39.4 Celsius).
Ha az antibiotikumos kezelést időben megkezdik akkor az anya étvágya gyorsan visszatér és a gyulladás miatt csak 1-2 emlőjét fogja elveszíteni. Ha kettőnél többet veszít el, akkor a tenyésztésbe tartása többé már nem gazdaságos és ki kell őt selejtezni.

Kezelése penicilin tartalmú antibiotikum adásával lehetséges ez viszont gyakran okoz a nyulaknál hasmenést. Fontos, hogy a gyógyszer adagolását csak akkor kezdjük el, miután a nyuszi étrendjét magas rosttartalmú táplálékra, szénára változtattuk.
A kisnyulakat soha ne tegyük át az anya betegsége idejére sem más anyához, mert a kicsik átviszik a fertőzést!!!

A mastitis előfordulását csökkenteni lehet, ha az ellető doboz, vagy keret bejáratának a pereme nem éles, mert ez irritálja a ki-be ugráló anya bimbóit. A dobozt illetőleg keretet használat előtt és után is tisztítsuk, fertőtlenítsük ki.!!!

A nyúl vakbelében elszaporodnak a Clostridia fajok, főként a C. difficile és a C. spiroform nevezetű baktériumok, melyek toxinokat termelnek, ezek váltják ki a betegséget. A hirtelen megváltozott bélflóráért a széleshatókörű antibiotikumokat teszik felelősség. A túlzott szénhidrát fogyasztás is nagymértékben elősegíti az élesztőgombák elszaporodását. Stressz étvágytalansághoz vezet ami fogékonnyá teheti a nyuszikat a betegségre. 
Tünetek: - Hirtelen elhullás bármiféle előzetes tünetek nélkül vagy vizes hasmenés 2-3 napig. Ez a betegség mindenféle korban előfordul, de elsődlegesen a frissen leválasztott nyulakat célozza meg.

Kezelés: - a gyors lefolyásának köszönhetően rendszerint nincs idő a gyógykezelésre.

Megelőzés: - Ne használjunk lincomycin vagy clindamycin tartalmú antibiotikumot nyulaknál. Küszöböljük ki a hirtelen étrendváltozást és csökkentsük minimálisra a külső stresszt okozó tényezőket.

Lásd: nyálkás bélhurut (mucoid enteritis)

Ez egy olyan rendellenes állapot amikor a nyúl ferdén tartja a fejét. Ennek az egyik oka lehet a fülfertőzés, néha az e. cuniculi nevezetű egysejtű parazita okozza, vagy pasteurellózis. Okozója lehet még valamilyen sérülés a fejben, ami a belsőfülben okozott károkat. Tumorok és stroke is kiválthatja.

A fiatal anyák előfordulhat, hogy megölik és megeszik kicsinyeiket. Ennek számos oka lehetséges:hirtelen idegesség, hanyag magatartás a fiókákkal szemben és a gondozás hiánya, nagy hideg hatására is. Ha kutyák vagy ragadozók lépnek a nyúlketrecek közelébe, az anya olyan idegi állapotba kerül, hogy megöli és megeszi a kisnyulait.

Az afféle kannibalizmus, hogy ellés után az anya a halott magzatot elfogyasztja, természetes fészektisztító ösztönnek számít.

Ha minden óvintézkedésünk ellenére az anya mégis megeszik legalább 2 kisnyulat, az anyát ki kell selejtezni

Olyan állapot amikor a nyúl fogai nem sorban állnak és kóros hosszúságúra nőnek. A fogzási rendellenességben szenvedő nyúlnak a folyamatos nyálfolyástól csapzott lesz a bundája a szája körül, és a mellkas elülső része, mivel nem tudja teljesen becsukni a száját. Mivel a nyúl foga folyamatosan nő és ha nem áll megfelelően sorba akkor problémái lesznek vele, mert nem úgy kopik mint az egészséges társaié. Ha a fogak túl hosszúra nőnek, a nyúl képtelen lesz elég szélesre kitátani a száját, hogy egyen. Előfordulhat olyan eset is amikor a fogak benőnek az orrüregbe, az ajkakba, a fogínybe, vagy a száj oldalába és ez az állapot fertőzésekhez és sebek kialakulásához vezet. A betegséget fejsérülés is előidézheti és ilyenkor nyomódik ki a fog a sorból, de örökletesen is kialakulhat. A nyulaknál leggyakrabban az első fogaknál fordul elő, de néhány esetben érintheti a hátsó fogakat is.

Ez egy apró élősködő (Psoroptes cuniculi) amely a nyúl fülének belsejét fertőzi meg. A fertőzés kialakulásakor a nyúl a fejét rázza és gyakran kaparja a füle belsejét a karmával. 
Kezelés: A nyúl fülében lévő sötétbarnás színű hámló lerakódás látható amit dióolajas, vagy ásványi olajos ecseteléssel gyógyítani lehet. A fülben felpuhul a lerakódás és apró lemezkékhez hasonló darabokban kipotyog a fül belsejéből, az atkák pedig elpusztulnak. Amennyiben az érintett területet nem kezelik a fül elfertőződik és begyullad. A fertőzött egyedeket különítsük el, és a ketrecüket pedig fertőtlenítsük.

A nyulaknál a hasmenés gyakran lágy széklet vagy méreten aluli bogyók formájában jelenik meg amik egymáshoz tapadnak, vagy kocsonyás állagú tömeget alkot. A hasmenést okozhatja béhurut vagy kokcídiózis.

Egy olyan állapot amikor a nyúl túlhevül, rendszerint a forró nyári időszakban. Az a nyúl amely hőgutában szenved liheg és nedves az orra, az izzadás miatt és levertté válik. Amikor a túlhevülés már nagyon nagymértékű a nyúl orra kékesre változik. Ha nem tud lehűlni akkor elpusztul. A 35 fok feletti testhőmérséklet már veszélyes a nyulakra nézve. A nyulak általában a hidegebb hőmérsékletet jobban tűrik. A hosszabb szőrű fajták mint pl.: az Angóra valamint az öregebb nyulak és azok amik nagyon fiatalok a legérzékenyebbek a hőségre. 
Kezelés: - Ha felfedezzük a túlhevülés tüneteit mártsuk a nyulat hideg vízbe, vagy csavarjuk vizesruhába. Folyamatosan ellenőrizzük a testhőmérsékletét is. Az elhízás hajlamosító tényező a hőguta kialakulására.

Kövek melyek a nyúl húgyhólyagjában vagy vizeletkiválasztó rendszerében képződnek. A fájdalmas és nehéz vizeletürítéstől kezdve a vizeletürítés meggátolásáig mindenféle problémát okoznak. Néhány esetben a nyulak sikeresen kiürítik a köveket. De ha ez nem sikerül és a kövek problémákat okoznak akkor a tünetek a következők: étvágycsökkenés, sikertelen vizeletürítési kísérletek, kemény has és vonakodó elmozdulás a púposan ülő pozícóból. A köveket homok, kristályok alkotják amik lehetnek egészen aprók és gabonaszem nagyságúak, és több mint 2,5 cm átmérőjűek. Valószínűleg a húgykövek a magas kalcium tartalmú étrend, húgyúti fertőzés, eredményei, hólyagürítési nehézségek eredményei is lehetnek, de köszönhető a fizikai leromlásnak is.

Lásd: bénulás.

Egy dudor a nyúl bőrén ami gennyel töltődik fel. A tályog általában fertőzés tünete, és vágás vagy karmolás hatására keletkezik, ha a sebbe szennyeződés kerül. A tályogot nehéz eltávolítani mivel benne igen sűrű genny halmozódik össze, és nagyon kitartóan sokáig képes megmaradni kezelés nélkül. Vannak esetek amikor a dudorok más egyéb betegségek jelenlétére utalnak például a bakteriális eredetű Pasteurellozis vagy más parazitás fertőzésekre mint pl. a légy lárvák okozta fertőzések.
(lásd még: bögöly lárvák)

Ez egy ritka betegség amely az anya halálát okozhatja 1-2 nappal a fialás előtt. A betegség gyakoribb az első fialó anyáknál. Hajlamosító tényezők közé tartozik az elhízés és a mozgás hiánya. Legvalószínűbb okozója pedig az éhezés, melynek kialakulása még nem tisztázott. 
Egyéb jelei: homályos szemek, lomhaság, légzési nehézségek, levertség majd halál.

A legfőként érintett szervek a máj és a vese. Az éhezés hatására a test elkezdi kivonni a szervezetben elraktározott zsiradékot és a májba szállítja, ahol a lebontásával az éhező szervezet energiához juthat. Eközben pedig kialakul a zsírmáj. Diagnózist a klinikai tünetek figyelembevételével és boncolás után lehet felállítani. A ketózis kialakulásában rizikótényező a gyomorban szőrlabdák képződése is.

A fent említett tünetek észlelésekor életmentő lehet glükóz tartalmú folyadék bőr alá fecskendezése. Ügyeljünk arra is, hogy anyáink soha ne legyenek elhízottak!!!

A betegséget az Escherichina coli, egy pálcika alakú baktérium okozza. 
Tünetei: - A nyusziknak megy a hasa, lázasak, étvágytalanok, és fokozódik a vízfogyasztásuk. A nyulak végbelének környéke és gyakran a lábuk is híg bélsárral szennyezett, beleik folyadékkal teltek.

Kezelés: - Chlorpromazine 1-10 mg/kg izomba adva csökkentheti a váladékképző hasmenés okozta folyadék hiányt.

Lásd: Pasteurellozis

Vérmérgezést okozó megbetegedés, melyet hirtelen elhullás vagy vetélés jellemez. Az anyanyulaknál az előrehaladott vemhesség idején a leggyakoribb. A szegényes gazdálkodás és a stressz fontos tényezők lehetnek a kialakulásában.

A klinikai tünetek változóak és nem behatárolhatóak - leginkább az étvágytalanság, lehangoltság és a súlyvesztés a jellemző. Ellentétben a szarvasmarháknál és juhoknál előforduló betegséggel, a liszterózis nyulaknál ritkán van hatással a központi idegrendszerre. A Listeria monocytogenes vér útján jut el a különböző szervekbe mint a máj, lép és a magzatokkal megtelt méh.
Boncoláskor a májon szétszórtan több tűhegyes szürkés-fehér góc található. Mivel a diagnózist elhullás előtt ritkán lehet felállítani ezért a kezelése is nehézkes.

A Liszterózis több féle állatra és az emberre is fertőző!!!

A második leggyakoribb nyulaknál előforduló rosszindulatú betegség. A betegségre való fogékonyságot a tudomány mai állása szerint valószínűleg egy recesszív gén okozza homozigóta állapotban. Fejlett fiatalkorú és egészen fiatal nyuszik rákos megbetegedése.

Az Eimeria stiedae nevezetű egysejtű parazita okozza. A tünetei közé tartozik az étvágycsökkenése, súlycsökkenés, megnövekedett has, lehangoltság, székrekedés vagy hasmenés. A kokcídiózis ezen formájába az élősködők a májba vándorolnak és és blokkolják az epecsatornácskákat. Sokkal komolyabb mint a bélrendszer kokcídiózisa. Előrehaladott állapotban sárgaság is felléphet. Az elhullás rendszerint ritka, kivéve fiatal nyulaknál erős fertőzés esetén. A diagnózis felállítása az oocysták jelenlétének beazonosításával történik az ürülékből kenetvétellel.

A betegség iránt a 4-8 hetes kisnyulak a legfogékonyabbak. A betegség lassú, idült lefolyású, öt héten túl is elhúzódhat, tünetei határozatlanok.

Kezelés: többféle gyógyszer szükséges a kezeléséhez, amíg kialakul a természetes immunitás a kórokozó ellen. Az állataival igazán törődő gazda képes a betegség alacsony szinten tartására vagy annak teljes felszámolására is. Mindenekelőtt szükséges valamilyen elvezető rendszer amely az összegyűlt bélsarat és vizeletet elvezeti a nyulak ketreceiből, meggátolva, hogy az érintkezzen az ivóvízzel vagy az élelemmel. 10%-os ammónia oldatos fertőtlenítés elpusztítja az oocystákat. A fiatal nyulakat amint lehet el kell különíteni az anyaállattól, mivel a szopós nyulak különösen fogékonyak a kokcídiozisra, a férgekre is nagy figyelmet kell fordítani mert azok is átvihetik a betegséget.Szulfanamid tartalmú készítményeket ajánlanak az orvosok a gyógyítására, de jól alkalmazható a takarmányhoz 5%-os arányban kevert ultraseptyl por is. Ezt hét napon keresztül adagolva érhetünk el eredményt.

Az emberhez hasonlóan a nyulaknál is előfordul náthás megbetegedés. Ilyenkor a nyulak tüsszögnek és folyik az orruk. Néha azonban előfordul, hogy a náthához hasonló tüneteket Pasteurellosis okozza.

Az egyik leggyakrabban előforduló formája a ráknak nyulaknál. Rendszerint a 2 évnél idősebb nőstény nyulakat sújtja melyeknek még soha nem voltak útódai és nem ivartalanították őket. 
Tünetek: közéjük tartozik a véres vizelet (a vér tulajdonképpen a hüvelyből szivárog), lecsökkent számú alom, halva született nyúlfiak, a magzatok felszívódása és abortusz. A tünetek észlelése és az elhullás között általában 12-24 hónap telik el. A méhben lévő csomókat csak röntgennel vagy laparotómiával lehet kimutatni.

Minden fajta nyúl számára halálos betegség amelyet a poxi vírus (hímlőt okozó vírus egy fajtája) csoport tagja a myxoma vírus okoz. A betegséget "nagy fej" betegségnek is nevezik - nedvező bőrelváltozások és mixómák jellemzik.
A vadnyulak - üregi és mezei egyaránt jóval ellenállóbbak a betegségre. Ha myxoma vírussal fertőződnek akkor a fibrómás kötőszövetdaganathoz hasonló dudorok keletkeznek rajtuk.
Az összes többi állat ellenálló a betegségre!!!

A vírus a bolhák, szúrós legyek, szúnyogok és a fertőzött állattal közvetlen érintkezés útján terjed.
A kezdeti tünetek: kötőhártyagyulladás amely gyorsan sokkal jellegzetesebbé válik, melyet a szemből tejszerű váladék ürülése kísér. Az állat kedvetlenné, étvágytalanná válik, és a láza elérheti a 42 C-t is, (norm: 38.3-39.4C).

A ferőzés heveny lefolyása esetén néhány nyuszi a tünetek megjelenését követően 48 órával már elpusztul. A túlélők fokozatosan lehangolttá válnak, bundájuk csapzott lesz. A szemhéjuk, orruk, ajkuk ödémássá válik amely duzzadt megjelenést kölcsönöz a fejnek.

A nöstényeknél az ivarmirígy nyílása szintén gyulladttá és ödémássá váli, bakoknál pedig a herezacskók megduzzadnak. Ebben a stádiumban jellemző az állatra, hogy az ödémás fülek lekonyulnak.

Megjelenik a gennyes orrfolyás, és a lélegzetvétel is nehézséget okoz. Közvetlenül az állat halála előtt amely a tünetek megjelenését követően várhatóan 1-2 héten belül következik be az állat kómába esik. Ritkán előfordul, hogy néhányan 1-2 hétnél tovább is túlélik a betegséget.

Ha a nyuszi legyengített vírusokat tartalmazó védőoltást kap akkor az injekció helyén illetve a test több pontján elszórtan apró csomócskák jelennek meg melyek azonban rövid időn belül elmúlnak.

A betegségről bővebben itt olvashatsz: Szúnyogcsípés és a myxomatózis >>

A légzőrendszer fertőzése nyulakban. A náthának gyakran olyan tünetei vannak mint folyó orr, könnyező szemek. Néhány nyúlnak a mellső mancsain összegubancolódik a váladéktól a szőr a folytonos orrtörlés miatt. A náthát azonban különböző bakteriális fertőzés is okozhatja, közülük néhány gyógyítható, míg mások nem mint pl. a pasteurellózis.

Egy olyan állapot, amikor a nyúl nyáladzik ezért az állán és a mellkasán a szőr állandóan nedves. Ez gyakran a bőr fertőzéséhez vezet. A nyálzást okozhatja rendellenesen elhelyezkedő fog is a szájban (malocclusion).

A bélhurut egy formája amikor a bogyókat vastag réteg mucus (nyálka) borítja és zselés megjelenést kölcsönöz neki. Egyéb tünetei: kedvetlenség, csapzott szőr; tompa, megduzzadt szemek, duzzadt, és feszülő gyomor; lötyögő hang a nyúl beleiben; étvágytalanság, súlyvesztés, fogcsikorgatás, púpos testtartás, kiszáradás és erős szomjúság, és magas (37-38 Celsius) testhőmérséklet. A nyálkás bélhurut gyakran az állat elhullásához vezet. A betegség leginkább a 10 hetesnél fiatalabb állatokat támadja meg, de az idősebb nyulakat is megbetegítheti. Bár még nem egészen világos mi okozza a betegséget, a feltevések szerint bakteriális fertőzés (Escherichia coli, Clostridia sp. (C. welchii, C. perfringens), étrendváltozás, és rosthiányos táplálkozás valamint a stressz állhat a háttérben. Felfúvódásnak is nevezik. 
Kezelés: - Magas rosttartalmú lucernaszéna etetése és Questran (cholestyramine) 2 g feloldva 20 ml vízben szájon át 8 óránként az enterotoxémia megelőzésére és (Infacol), a gáz okozta fájdalom csökkentésére: 1-2 ml (20 mg/0.3 ml) óránként egyszer, 2-3-szor ismételve. Alkalmazzunk gyengéd hasi masszázst is többször naponta az óramutató járásával ellenkező irányba. A nyusziknak miután leküzdötték a betegséget azonnal nincs étvágyuk, viszont tegyünk eléjük egy maréknyi lucernaszénát, mert lassan elkezdik eszegetni. Fokozatosan térjünk át a megszokott adag etetésére.

A nemi szervek nyílásának fertőzése. Általában a fertőzés apró pattanások formájában nyilvánul meg amelyek égnek és bevarasodik. Valószínűsíthető, hogy a betegséget a testnyílásba bekerült szennyeződés okozza vagy vizelet szivárgás, amit nem lehet kitakarítani. A betegség a párosodó állatok között terjed. Ugyan hasonló tüneteket produkál a nyúl szifilisszel a testnyílás fertőzése nem nemi betegség.

A nyulak nemi betegsége, ami következtében hólyagok, sebek és hegek keletkeznek a külső nemi szervek és a végbélnyílás környékén. A betegség átterjedhet a szájra, ajkakra, orra, szemhéjra, fülekre, lábakra, amikor a nyúl hátsórészét tisztítgatja. A betegség fertőző és párosodás közben adja át az egyik állat a másikra, később pedig az anya az utódainak. nyílás betegségnek vagy spirochetosisnak is nevezik.
Kezelés: - naponta egyszer izomba fecskendezett novokain penicillin 40.000 IU 3-5 napig kedvező hatású.

Megelőzés: - Ha a spirochetosis az egész állományra kiterjed, akkor az összes nyulat kezelni kell. Tilos fertőzött állatokat szaporítani! Ha az állatokat hústermelésre tartjuk, akkor a leválasztottakat és vágókat ne kezeljük, kizárólag a tenyészállományt. Tartsunk fenn zárt tenyészcsoportokat vagy zárjuk karanténba és gyógykezeljük az újonnan érkezetteket. A meggyógyult állatok újból befoghatók a tenyésztésbe anélkül, hogy a fertőzést átadásának veszélye nélkül.

A fibróma vírus a leporipoxvírus csoport egyik tagja, amely közeli kapcsolatban áll a myxoma vírussal. A vírus széleskörben elterjedt a házi és vadonélő nyulak populációi között egyaránt. A fertőzés természetes módon történő átvitele nem ismert, bár létezhetnek vírushordozók. A tünetei közé tartozik a tumorok megjelenése a lábszáron, lábakon, szájkörnyéken és a szemkörnyéken. A tumorok bőralattiak és az alatta lévő szöveteket nem támadják meg. Áttétek nem fejlődnek ki. A tüneteket produkáló egyedek egyébként egészségesek. Egy hónap elteltével a tumorok visszafejlődnek.

Ez egy nagymértékben fertőző betegség a nyulak között, amit bakteriális fertőzés okoz és ami gyorsan az állat elhullásához vezet. A tünetek között szerepel: a fehéres vagy sárga színű váladék, könnyező szemek, gyakori tüsszögés, köhögés, és nehéz légzés. A pasteurellosisos nyúlnak összegubancolódott, és megkeményedett a szőr a mellső mancsokon, mert próbálja a váladékot az orrából. Először a fertőzés az orrüregekben kezdődik majd átterjed a szemekre és belső szervekre, és tüdőgyulladást is elősegíti, tályogokat okoz különösen a fejen és a pofán, és megfertőzi a belső fület, valamint a fej oldalrabillentését is kiváltja. A betegségért a Pasteurella multocida nevezetű pálcika alakú organizmus felelős, amiről úgy vélik, hogy egészséges állapotban is a legtöbb nyúl szervezetében megtalálható, de bizonyos körülmények között elszaporodik, mint pl. stresszes helyzetek, idősebb és nagyon fiatal nyulakban, és azokban betegséget majd elhullást okoz. 
Kezelés: - A legtöbb pasteurella érzékeny a penicillinre. Csak a sufaquinoxalin és a tetracyclinről ismert, hogy élelmezési várakozási ideje van a levágásra tartott nyulaknál. Az ampicillin és amoxicillin viszont egyéb gyógyszerekkel felboríthatja a vakbél baktériumflóráját. Ha étvágytalanság vagy hasmenés lépne fel akkor azonnal abba kell hagyni a kezelést. Táplálékkiegészítés lucerna szénával vagy magas rosttartalmú pelletált tápokkal vagy lactobacillusokat tartalmazó joghurt etetésével csökkentheti az a bélgyengeséget.

Gyógyszerek adagolása: - Enrofloxicin 2.5 - 5 mg/kg 5-7 napon keresztül szájon át vagy injekcióban; Sulfaquinoxaline 0,256 gm/50 gm30 napig;Tetracycline 300 mg/liter vizes oldata 7 napon át vagy 5 mg/kg q.i.d. 7 napon keresztül. Megelőzésként fontos, hogy az újonnan beszerzett nyulakat 35 napig karanténba tartsuk távol az egészséges nyulainktól.

A nyúl fülének fertőzéses megbetegedése, amit a fül atka okoz. Nevezik még fülrühnek is. Lásd: fül atka.

A sejtek az osztódás során rendellenesen elszaporodnak és a test más részeibe is eljutnak és áttéteket hoznak létre. A rák legtöbbször az állat elhullásához vezet, ha időben nem kezelik. A rák tünetei egyedenként változó, de mindenképpen lehangoltsággal, étvágy csökkenéssel, súlycsökkenéssel jár együtt. A nyulaknál a rák a méhrák kivételével nem olyan gyakori betegség mint más háziállatoknál (kutya, macska) vagy az ember.

A rotavírust hasmenésben szenvedő állatokban izolálták számos országban. Nyúltelepeken végzett szerológiai vizsgálat kimutatta, hogy néhány tenyészetben a felnőtt állatok 100%-a hordozója volt a vírusnak. Ez azt jelenti, hogy a vírus széleskörben elterjedt.

A vírus a fertőzött állatok ürülékével kerül a szabadba és ürülékkel szennyezett élelemmel, vízzel kerül újra a szervezetbe. Az elválasztási korban lévő állatok a legfogékonyabbak. Valószínűsíthető, hogy maga a rotavírus csak kevésbé fertőző hatású, és egyéb fertőző baktériumokkal együtt mint pl: Clostridium spp. és az E. coli, halálosabb kimenetelűvé válik.
Kezelési mód nem ismert, de mivel a fertőzés szabályozható azzal, hogy a vírusra fogékony egyedeket nem hagyjuk bent az állományban.

Kísérletek kimutatták, hogy a vírus a bejutásától számítva csak 1 hétig ürül. Tehát ha a tenyésztésben 4-6 hetes szünetet tartunk akkor kellő idő jut a betegség lezajlására. A szeropozitív anyák (betegségen átesettek) pedig nem fertőzik meg a kicsinyeiket.

Ezek nagyon apró vesekövek, amik a nyúl vizeletürítése közben mosódnak ki. Mivel ezek a kövek nagyon finomak és rendszerint nagy számban vannak jelen a vizeletben, ezért homoknak vagy salaknak is nevezik.

A Salmonella enterica baktériumok gramm-negatív, csak oxigéntartalmú környezetben tenyésző nem tejsavas, erjesztőbaktériumok amelyek kén-hidrogént termelnek. A salmonella baktériumfertőzés átvitele a közvetlenül szennyezett étellel, bélsárral való érintkezés útján történik. Nyulaknál ez a fertőzés ritka. 
Tünetek: heves lefolyású betegség, amit étvágytalanság, láz, kiszáradás, és véres hasmenés, elhullás és vetélés jellemez. Azok a nyulak melyek kigyógyulnak a betegségtől tünetmentes hordozók maradnak.

Kezelés: Mivel az antibiotikumos kezelés csak a tüneteket gyógyítja és a baktériumhordozást nem szünteti meg ezért azokat az egyedeket melyek átestek a betegségen érdemes kiszelektálni és új egészséges egyedekkel pótolni.

Zoonózis, tehát emberre is átvihető!!!

Egy olyan betegség, amikor a csigolyák a hátgerincben egybeolvadnak és csökkentik a hajlékonyságot valamint fájdalmat okoznak. A tünetek váltakoznak az ugrási és futási nehézségektől egészen a mozgási képtelenségig. Ez a mozgásszervi betegség a 4 évnél idősebb nyulaknál gyakoribb, és különösen a nőstényeknél.

A betegséget a Staphylococcus aureus nevű baktérium okozza. Az átvitele légi illetve közvetlen érintkezéssel történi, mivel az organizmus a szájüregben van jelen. 
Tünetek: - Széleskörű klinikai tünetei vannak. A baktérium gennyes fertőzést bárhol, bármelyik szervben. Bőralatti kelések, fekélyes emlőgyulladás, bőrgyulladás, felsőlégúti fertőzés, váladékos orrfolyással, vérmérgezés, depresszió, étvágytalanság, láz és elhullás fordul elő. A felsorolt tünetek közül a tályogképződés és az emlőgyulladás a leggyakoribb.

Kezelés: - Tályog: Előfordulhat bőr alatt vagy a belső részekben. Belsőleg penicillin injekció javasolt 40,000 UI/kg izomba naponta egyszer 3-5 napig. Bőr alatti tályog esetén azt fel kell vágni és kitisztítani fertőtlenítő oldattal. A sebészeti beavatkozás azért szükséges, hogy az idült tályogot megszüntessük. A ketreceket tisztán kell tartani, a verekedős állatokat szét kell választani és a klinikai tüneteket produkáló egyedeket el kell különíteni.

Emlőgyulladás: Az emlőgyulladás vagy más néven kék mell betegség gyakran olyan tenyészetekben fordul elő ahol fokozott a termelés. A mirigyek fertőzése traumát okoz az emlőknek, és feljut az emlő csatornákon keresztül, másodlagosan pedig vérmérgezést okoz. Az emlőgyulladás rögtön a fialás után lép fel. A tejmirigyek megduzzadnak, rendszerint nem színeződnek el, és tályog fejlődhet rajtuk. Gyakran előfordul, hogy az érintett mirigyek működése leáll, és ritkán az anya el is pusztulhat. A kisnyuszik is elpusztulnak a fertőzött tej miatt, vagy nem növekszenek megfelelően a mirigyek csökkent működése miatt. Az érintett emlőt meleg borogatással és rendszeres antibiotikumos terápiával kell kezelni, a kisnyuszikat pedig át kell tenni egy egészséges szoptató anyához. A ketreceket tisztán és szárazon kell tartani. Csak annyi táplálékot adjunk az anyának, ami az adott alomnak elegendő, hogy megóvjuk a túlzott tejtermeléstől és pangástól.

Agysérülés, amit egy megrepedt véredény vagy véredény elzáródás okoz. Tünetei lehetnek pl. az enyhe izomgyengeség a fejen vagy lábakon, vagy a hirtelen elhullás, ezen kívül egyik vagy mindkét oldali bénulás.

A szemek rezgése, gyakran ez a tünete az idegrendszer rendellenes működésének, ami az e.cuniculi nevű parazita fertőzésének eredménye is lehet, de okozhatja még Pasteurelosis, gutaütés vagy tumor.

Egy apró parazita (Cheyletiella parasitovorax) ami a nyúl bőrén élősködik. 
Tünetei: részleges szőrhullás a háti részen vagy a lapocka tájékán. A szőratkával történt fertőzés gyakran pikkelyes bőrhámlást idéz elő. Kezelés: - A nyulak bundáját be kell szórni piretrin tartalmú porral illetve spray-vel 10 napos időközönként. Ezt az állapotot rühösségnek is nevezik. Tanácsos a fertőzött egyedeket elkülöníteni a kezelés idejére. A nyulak környezetét takarítani és permetezni kell rovarirtó szerekkel. A parazita a túlérzékeny egyéneknél és különösen gyermekeknél átmeneti kiütéseket okoz!!! Listrophorus gibbus - Ezt az atkát nem tartják kórokozónak és elsődlegesen a háton és hason található. A szőrszálak nyele megvizsgálható egy mikroszkóp alatt vagy kézi nagyítóval és jól láthatók a barna atkák és petéik.

Kezelés: A fertőzött állatokat különítsük el. Az ivermectin hatékonyan használható az atka kiirtására.

A nyúl emésztőrendszerének eltömődése. Általában a szőrlabdák elzárják a nyúl belét, amit a tisztálkodáskor lenyelt szőrből képződött golyók okoznak. Alkalmanként részleges vagy teljes eltömődést okoz, ilyenkor a szőrlabdák kitapinthatók és a nyúl felhagy az evéssel és fogyni kezd. Ilyenkor néhány napig hiányos a bélsárürítése. Ritkán előfordulhat súlyosabb elzáródás is ami a bélműködés teljes leállásához vezethet. 
Kezelés: Mindenképpen a kiszáradás megelőzősére és a normális bélműködés visszaállítására kell összpontosítani, Metaclopromide (0.3 mg/kg SQ minden 8. órában) adása segít ösztönözni a belek perisztaltikus mozgását, és gyakran a nyúl étvágyára is hatással van. Hatásos lehet még 10-15 ml ananászlé adása naponta 1 vagy 2 alkalommal 5 napon keresztül. Az ananászlében bromelanin és papain van ami segít lebontani a mucust, és a nyálkát, ami összetartja ezeket a szőrlabdákat az emésztőtraktusban.

Megelőzés: A nyulainkkal mindig magas rosttartalmú ételeket, szénát etessünk amik segítenek a klinikai tünetek kialakulásának megelőzésében.

A betegség akkor alakul ki ha folyamatos nyomás nehezedik a talp bőrére a nehéz testsúlynak, vagy a kemény vagy rácsos padozatnak és egyes nyúlfajtáknál mint pl. Rex örökletes hajlamnak köszönhetően mert náluk kevésbé fedett szőrrel a talppárna területe és a lábközép csontok lekerekítettek. 
Tünetek: - Körülhatárolt fekélyesedés a mellső és hátsó lábakon a lábközép felett alakul ki, amit heg borít. A seb alatt felgyülemlett váladék is előfordulhat. Súlyosabb esetekben a nyulak étvágytalanná válnak, legyöngülnek, és elpusztulnak.

Megelőzés: - Ha a ketrec padozata huzalból készült helyezzünk rá puhafából készült pihenőpadozatot, és a sebet pedig helyileg kezeljük cink és jód tartalmú kenőccsel. Antibiotikumok adása akkor ajánlott, ha tályog keletkezik a talpon, vagy ha a nyuszi legyöngült. A betegségben szenvedő egyedeket ne fogjuk tenyésztésbe. Csökkentsük a nedvességet a helységben, és naponta takarítsuk a ketreceket amellyel a parazitafertőzéseket is kivédhetjük.

A terhességi mérgezés kórélettana nem igazán ismert, de hasonló lehet a juhoknál fellépő ketózishoz. A hajlamosító tényezők között szerepelhet a tenyésztés, kor, nem, elhízás, és az előző almok száma. Néhány nyúlgazdaságban igen gyakori az előfordulása. 
Tünetek: - egészen az enyhétől a legkomolyabbig. A leggyakoribb jelek a depresszió, acetonos lehelet, csökkent vizelettermelés, abortus, hirtelen elhullás éppen ellés előtt vagy azonnal utána.

Megelőzés: - terhesség és üres állapot folyamán figyelni kell a súlygyarapodást, és kerülni kell a túletetést.

A Toxoplasma gondii nevű egysejtű élősködő okozza, ami viszonylag ritka a nyulakban, de a háztartásba a macskákon keresztül bekerülhet. A nyulak szervezetébe a macskaürülékkel fertőzött fűvel, szénával kerülhet be. A parazita az agyban, a nyirokcsomókban, tüdőben, májban, lépben, szívben, és szemekben élősködik. 
Akut formája leggyakrabban a fiatal nyulakban fordul elő. Hirtelen étvágycsökkenés, láz ami magasabb mint 40 Celsius fok, és szapora légzés utalhatnak a fertőzésre. Orrfolyás, és könnyezés is felléphet, a nyulak lehangolttá válhatnak, és központi idegrendszeri károsodás jeleiként helyi vagy általános rángások is előfordulhatnak néhány nappal azután, hogy a kezdeti tünetek felismerhetőek. Bénulás is jelentkezhet, különösen a hátsó fertályon. Elhullás rendszerint a kezdeti tünetek után 2-8. napon.

Krónikus formája inkább leggyakrabban az idősebb nyulakban fordul elő. Étvágycsökkenés és vérszegénység a leggyakoribb tünetek. Központi idegrendszeri tünetek is előfordulhatnak, mint például a hátsó fertály bénulása. A nyulak gyors hirtelenséggel elhullhatnak vagy ugyanígy meg is gyógyulhatnak. Bár gyógyterápiát lehet alkalmazni a kezelés rendszerint nem alkalmazott. A legtöbb fertőtlenítő hatástalan, de a fűtés és a száraz környezet lepusztítja a paraziták oocystáit. Ha a nyulak között jelen van a toxoplazmózis akkor csak azokat az állatokat használjuk a tenyésztésben melyek parazitamentesek. A toxoplazmózis az emberre átvihető betegségek közé tartozik ami különösen a terhes nőkre veszélyes!!!

Ez az állapot hirtelen következik be és mindig egybeesik a verekedéssel, vagy az állat helytelen kézbevételével. Általában a törésnek azonnal nem mutatkoznak a jelei hanem később a ketrecben talál rá a gazdája már lebénultan. Az előfordulása gyakori. 
Tünetei: A nyúl hátulsó felének a bénulása vagy az izmok enyhe bénulásos tünetekkel járó gyengesége, állat bőrében lévő idegsejtek elveszítik az érzékelést, ürítés feletti kontrol elveszítése. A törést csak neurológiai és röntgenvizsgálatokkal lehet megállapítani.

Kezelés: Ha a végbél és húgyhólyag záróizmainak záródásáért felelős idegek sértetlenek és a nyúl reagál a fájdalomérzetre akkor 2-4 hétig terjedő pihentetéssel teljes gyógyulás érhető el. Sebészeti beavatkozást nem szoktak végrehajtani mert a nyulak csontjai igen törékenyek.

Francisella tularensis többféle alakban is előforduló pálcika alakú baktérium, amely a pestishez hasonló fertőző betegség és leginkább rágcsálókban fordul elő. A kórokozó a vérszívók nyálával szivárog be a vérbe (mókus bolha, szúnyog, tetű, erdei kullancs). Ritkán fordul elő nyulaknál. 
Tünetek: Depressziót, étvágytalanságot, mozgási zavarokat és az elhullást összekapcsolják ezzel a betegséggel.

Kezelés: Nincs gyógyszer a kezelésére.

Megelőzés: Tartsuk távol az állatainktól a vérszívókat és vadon élő rágcsálókat.

Közegészségügyi jelentősége: A fertőzésre az ember is fogékony. A fertőzés emberre fertőzött vízzel, és a bőrön lévő sebekbe is behatol de az ép bőrön keresztül is bejut a szervezetbe, de kullacs csípés vagy az organizmus légi úton porral, ürülékkel is bejut a szervezetbe vagy vad nyulak simogatásával. Az emberben bőralatti károsodást, vérmérgezést, és agyhártyagyulladást okoz.

Ez egy bakteriális fertőzés, amit hirtelen bőséges és vizes hasmenés jellemez. A tünetek közé tartozik még az étvágytalanság és a kiszáradás. A betegség lefolyása igen gyors és elhullást okoz. A Tyzzers féle betegség nagyon fertőző és más állatfajokra is átterjedhet a trágyában lévő baktérium spórákkal. A spórák egészen egy évig is életképesek maradnak gazdaszervezeten kívül az alomban, szennyezett ételben vagy a talajban. 
Tünetek: - Nincs semmilyen egységesen sikeres kezelés. Támogató terápiák alkalmazhatók abban az esetben ha a betegség enyhe lefolyású és a nyulaknak még van étvágyuk.

Megelőzés: Szüntessük meg a túlzsúfoltságot. Az elválasztás és magas hőmérséklet okozta stressz kiválthatja a betegség kitörését. Hogy a stresszt a leválasztáskor minimálisra csökkentsük, a kisnyuszikat hagyjuk abban a ketrecben, amelyben születtek, és az anyát tegyük máshová. Szereljünk be ventilátort, hogy csökkentsük a magas hőmérsékletet. 1%-os hidrogén-peroxid oldat inaktívvá teszi a baktérium spórákat.

Egy olyan állapot, amikor a nyulak egyik vagy mindkét szeme folyamatosan könnyezik. A pofa alatti szőr gyakran gubancossá válik. Gyakran nem is betegség okozza, hanem a túl erős fertőtlenítő oldatnak tudható be ami irritálja a szemét. Néha okozhatja a könnycsatorna elzáródása, amit sérülés vagy apró szemcsék szembekerülése okoz, de lehet örökletes is. A váladékozó szem lehet allergia jele is, de természetesen lehet valamilyen bakteriális fertőzés tünete is mint pl. a pasteurellózis.

Olyan vizelet, amely vért tartalmaz. Nem szabad azonban összekeverni azzal a vizelettel, ami sötét narancs vagy vöröses színű. A nyulaknál gyakran előfordul, hogy a vizeletük igen intenzív vörös színű, de az nem azonos a véres vizelettel. A véres vizelet hólyagfertőzésre, húgykőre, vagy rákra utal (méhrák).

A vizelet narancsos piros színű és gyakran ejti gondolkodóba a tulajdonosokat, hogy talán a vizelet vért tartalmaz, de ez nem így van. A vörös színű vizelet általában zavaros és narancsos árnyalata van, míg a véres vizelet rózsaszínes vagy vörös és vörös csíkok vannak benne. A vöröses vizeletet a túl sok béta-karotin vagy kalcium okozza. Néhány nyúlnál ez átmeneti állapot, másoknál pedig rendszeresen előfordul és az öröklésnek is köszönhető.

Egy fertőző vírus okozta betegség ami a belső szerveit támadja meg a házinyúlnak, különösen a májat. A legtöbb állat, ami megfertőződik ezzel a vírussal az elkövetkező 24 órán belül elpusztul egy vagy több belső szerv nagymértékű vérzésének köszönhetően. Tünetei: láz, étvágycsökkenés, vértolulás, véres habos váladék az orrból, izomgörcs, vérszivárgás egy vagy több testnyílásból. Előfordul azonban, hogy egyetlen tünet sem jelentkezik a halál beálltáig. A VHD-t nevezik még RCD-nek (Rabbit Calcivirus Disease) vagyis nyulak calcivírus okozta betegségének. A nevét a calcivírusról amelyet a betegség kialakulásáért tesznek felelősség. A betegség Ausztráliában, Új Zélandon, Kínában és sok európai országban gyakori mint pl.: Anglia, Spanyolország, és Olaszország. 
Heveny forma: nagyon hirtelen érkezik és nagyon gyors lefolyású. A fertőzött nyulak 1-2 napon belül elpusztulnak akár vannak tüneteik akár nincsenek. Súlyos orrvérzés jelezheti a jelenlétet.

Akut forma: A fertőződés után a nyulak étvágytalanok lesznek, letargiába esnek, az orruk vérzik és esetleg visítanak a fájdalomtól.

Enyhe forma: A nyulaknak gyengébb az étvágyuk a megszokottnál, és lehangoltnak tűnnek. A fertőzés ebben az esetben kezelés nélkül is elmúlhat néhány napon belül.

Diagnózis felállítás: csak laboratóriumi körülmények között lehetséges, tenyészetek létrehozásával. A megelőzése csak védőoltással lehetséges!!! Ha a beoltott nyuszik 10 hetesnél fiatalabbak, akkor az oltást meg kell ismételni 10 hetes kor után is!!! A betegséget minden esetben jelentenie kell a diagnosztizáló állatorvosnak a megfelelő hivatal felé.

Amikor a nyúl bőrén egy bizonyos terület ismételten érintkezésbe kerül a vizelettel és irritálja azt. Ezen a területen a szőr gyakran kihullik. Ez a betegség rendszerint az állat hátsó részénél és a nemi szervek területén fordul elő és leginkább a nyomorék vagy öreg nyulaknál fordul elő amelyek nem tudnak megfelelő helyzetet felvenni a vizelet ürítésekor. Gyakran vesebetegség előhírnöke is lehet.

Tünetei gyakran összetéveszthetők a szifiliszével. Különbésget csak akkor sötétmikroszkópos spirocheták jelenlétét igazoló vizsgálattal illetve a vérben termelődött Treponedák elleni antitestek kimutatása révén lehet tenni.

A betegséget a ketrec folyamatosan nedves és piszkos padozata okozza és a végbél valamint a nemiszervek környékét érinti. Ha a nyuszi vizeletviszzatartási gondokkal küzd akkor a vizelete folyamatosan csöpög, hatására az említett területek hártyái begyulladnak és repedezetté válnak. Gyorsan kialakulnak a másodlagos fertőzések is a megtelepedő fertőző baktériumoknak köszönhetően. A sebeket barnás kérgess varr fedi be amelyből gennyes, véres váladék szivároghat.

Kezelés: A ketrec padozatás tartsuk tisztán és szárazon, a sebeket pedigNitrofurezan illetőleg antibiotikumos kenőccsel kezeljük.